Korea - mármint a Koreai Köztársaság, vagyis Dél-Korea - legjelentősebb kortárs írójaként tartják számon Yi Mun-yolt, akinek műveit számos nyelvre fordították már le. Első, magyarul is olvasható kisregénye, a Torz hősünk a koreai politikai élet allegorikus ábrázolása: egy elemi iskola mikrovilágának megidézésével gyakorlatilag a diktatúra kialakulását, működését, majd felszámolását mutatja be. A történet narrátori szerepet is betöltő főszereplője, Han Bjongthe már felnőttként meséli el azon gyermekkori emlékeit, amelyek harminc évvel később is felkavarják. Az ötvenes évek végén járunk: a főszereplő kisfiú, magas beosztást betöltő apja áthelyezésével Szöulból faluba, a jóhírű fővárosi elit oktatási intézményből egy kis vidéki iskolába kerül. Ott aztán meglepődve tapasztalja, hogy teljesen más légkör fogadja. A hatvan fős osztály ugyanis zokszó nélkül engedelmeskedik a többségnél egy fejjel magasabb Om Szokte nevű diáknak, az osztálybizalminak, akire az osztályfőnök ráadásul a fegyelmezés, a testi fenyítés jogát is átruházta...